Ezekben a napokban lassan mindenhol befejeződnek az idei érettségi vizsgák és elkezdődik a várva várt nyári szünet, majd szeptembertől a most érettségizők számára kinyílik egy új élet kapuja, az egyetem, vagy a munka világa. A mostani időszak jó alkalom arra, hogy elmélkedjünk egy kicsit az érettségi jelentőségén, feltegyük a kérdést, hogy mitől lesz valaki érett.

Számos olyan témakört ismerünk a mindennapokból, amelyekről az iskolában nem nagyon lehet hallani, az érettségin nem kell belőlük vizsgázni, ugyanakkor az ismeretük gyakorlatilag nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember sikeres legyen az életben és érett, felelős döntéseket tudjon hozni, amikor arra van szükség.

Ezek közül a témák közül kiemelek négyet, amelyek mindegyike alapkészség kellene, hogy legyen az életben való boldoguláshoz. Közös bennük, hogy szükséges hozzájuk egyfajta tudatosság, amely nélkül nem lehet őket elsajátítani és alkalmazni.

Az első téma a pénzügyi tervezés. Ha nem tudjuk beosztani a pénzünket, elfolyik a kezünk közt, akár az idő. A tudatos döntések hiányát remekül kihasználják a pillanatnyi érzelmeinkre építő reklámok, amelyekben különböző személyi kölcsönöket ajánlanak nekünk vágyaink azonnali megvalósításához, arra hívnak fel, hogy ebből fizessük a nyaralást, vagy karácsonykor az ajándékokat. Külön tetszik az a kitétel, hogy még haladékot is adnak a törlesztésre, nehogy megzavarjanak a döntésben a visszafizetés nehézségéhez kapcsolódó kérdések. Most csak vegyük fel a kölcsönt, érezzük jól magunkat, aztán az már a mi gondunk lesz, hogy hány év alatt tudjuk visszafizetni.

Úgy gondolom, hogy aki képes utólag törleszteni a felvett kölcsönt, az képes lehet a törlesztésre szánt pénzt előre is félretenni. Némi tervezéssel és előrelátással félre lehet tenni például a szükséges összeget a nyaralásra, abból utazni és kihagyni az üzletből a pénzintézeteket a kamatokkal együtt. Sajnos az ehhez szükséges gondolkodásmódból nem kell érettségizni, nem tanítják az iskolában. Az eredményt, azt hiszem, jól ismerjük a mindennapokból.

Egy másik nagyon fontos téma az önmagunkért való kiállás. Aki erre magától nem képes, az egész életében mások érdekeit fogja szolgálni, mások céljait fogja megvalósítani, állandóan része lesz az életének a túlvállalás, mert mindenkinek meg akar felelni, nem tud nemet mondani. Az érettségin sajnos nincs olyan tárgy, ahol az ember igazán megmutathatná az egyéniségét, képviselhetné önmagát. Ott mindössze arról kell számot adnia, hogy be tudta-e magolni a kötelező tananyagot, amelynek a jelentős részére az életben soha többé nem lesz szüksége.

Ugyanilyen fontos téma a felelősségvállalás kérdése. Amikor megtervezem az időmet, a feladataimat, azzal felelősséget vállalok azért, hogy mivel és milyen módon járulok hozzá a világ működéséhez. Ha céltalanul sodródom az életben, akkor egyrészt elherdálom a saját képességeimet, másrészt kiszolgáltatottá válok a környezetemnek és már vissza is jutottunk a túlvállalás problémájához.

Végül, de nem utolsósorban kötelező beszélni az időmenedzsment kérdéséről, Az iskolákban ezt sem tanítják, mindenki úgy osztja be az idejét, ahogy tudja. Akinek van olyan szerencséje, hogy ez ösztönösen működik, vagy megtanulta otthon a családban, annak könnyebben megy a tanulás, több ideje lesz pihenni is. Aki képes fontossági sorrendet felállítani a feladatok közt, az ki tudja szűrni közülük azt, ami nem az ő dolga, így el tudja kerülni a túlvállalást és a halogatást. Aki magától nem szedi fel ezt a tudást, az nagyon könnyen a mókuskerékben találja magát, ahonnan nagyon nehéz kikerülni, bár tény, hogy vannak módszerek, amelyekkel ki lehet kerüli a mókuskerékből, le lehet győzni a túlvállalást és a halogatást.

Ezek a témák az érettségin nem szerepelnek. Helyettük megtanulunk verset elemezni, bonyolult matematikai műveleteket végrehajtani, amelyek a mindennapi életben szinte biztosan nem kerülnek elő többé, évszámokat a történelemből, de azokat a jelenségeket fölismerni már nem, amelyek ismerete révén elkerülhetnénk, hogy a mindenkori politikusok az orrunknál fogva vezessenek bennünket. Tanulunk idegen nyelvet, de csak olyan szinten, ami az életben szinte semmire nem elég, onnan még hosszú és költséges út vezet a magabiztos nyelvhasználathoz és a nyelvvizsgához. Jó esetben az ötödik tantárgyat sikerül úgy kiválasztani, hogy annak később is hasznát lehessen venni.

Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan lehetne megújítani az érettségit ahhoz, hogy valóban érett, az életben való boldogulásra képes fiatalok lépjenek ki a középiskolák kapuján.